Cluj (Klozsvár, Klausenburg) was transformed in 1974 by the communist leaders into "Cluj - Napoca" which is the actual name of the city. They argued that "Napoca" is the name of the Roman city, a real and direct heritage of the actual population. However, we know now, that "Napuka" was probably a Dacian fortress or name of a region which is not yet identified by archaeologists. The Roman city - which has nothing do to with the medieval Cluj (Kolozsvár) - was known as Colonia Aurelia Napocensis.This is the reason why now Györke Zoltán initiated a movement to change the name of the city to the old Medieval one.
Györke Zoltán
volt prefektus – helyettes nemrég közölt egy dokumentumot, amely azóta bejárta
a román sajtót. Az 1974 október 15 –i közgyűlésen Nicolae Ceauşescu rövid
párbeszédet folytatott hat párttársával - többek között Elena Ceauşescuval –
Kolozsvár (Cluj) 1850 éves municipiumi fennállásának alkalmából a város nevének
megváltoztatásáról. A párbeszéd több jelenségre is rávilágít: egyrészt a kor
régészeti és történészi kutatásainak eredményeire, a diktatúra vezető
politikusainak intellektuális hiányosságaira de legfőképp a „Cluj – Napoca”
névváltozat hiteltelen és megalapozatlan voltára.
A
rövid párbeszédből kivehető, hogy az ötletet maga a pártvezér, Nicolae
Ceauşescu kezdeményezte, ráadásul egyetlen nappal a Kolozsváron tartott
ünnepség előtt. A beszélgetésből kiderül, hogy Leonte Răutu kivételével a társaság
többi hat tagja semmit sem tud Kolozsvár ókori és középkori történetéről – mi
több, Buda és Pest történetéről sem. A pártvezér szavaiból ugyanakkor kiderül,
hogy az információt, miszerint a Napoca név dák eredetű és Hadrianus császár
idején, 124 –ben a település municipiumi rangot kap, történészek tanulmányaiból
merítette. Ahogy azt is, hogy a római település falusias formában fönnmaradt a
középkorig, amelynek „római lakosai” adták a latin Clusum nevet a településnek.
Ezekre az információkra építve a város másnap Szörényvárhoz hasonlóan,
dákórómai nevet kapva „Cluj – Napoca” lett. A helyzet azóta sem változott, bár
ahogy a címermódosítást is egyre többen kezdeményezik és támogatják civil
körökben, úgy most Györke Zoltán révén Kolozsvár régi nevének visszaállítása is
aktuális lett.
Szamosközy azonositja a várost Napocával |
rómaiak
már a 106 –ban történt hódítást követően letelepedtek itt, ezt bizonyítja a
néhány évvel később emelt ajtonyi mérföldkő, amely Potaissa (Torda) és Napoca
közötti út elkészültéről tanúskodik, de ekkor még csak a „Napoca” nevet viselte
a falusias település. A név etimológiájáról számtalan tanulmány született
román, magyar és külföldi szakemberek tollából is. Az egyik legrészletesebb
elemzést a román régészet úttörője, Vasile Pârvan írja,
aki szerint a Napoca szó a görög napai –
napae (ναπαι
/ναπαε) szóból eredhet, amely
egy népnevet takar. Ez a jelenség ráillik a Ptolemaiosz féle település – lista
számos tagjára, a görög származású, de római környezetben nevelkedett szerző
ugyanis nemcsak római településeket, de helyi, őslakos telepeket, vidékneveket,
földrajzi elnevezéseket is összegyűjt – nemegyszer egymástól eltérő kronológiai
forrásokból. Nem kizárt, hogy a Napuka
(Ναποκα)
névvel jelzett földrajzi egység nem is egy település, hanem egy völgy, egy
vidék vagy egy erődítmény neve lehetett. A mai kutatás elfogadja Τomaschek tézisét, amely szerint a
fogalom trák vagy talán dák eredetű és „erdős völgyet” jelölhet. A rómaiak
szokása volt, hogy megőrizték számos helyen az őslakos település vagy vidék
nevét. Így volt ez a kelták lakta Noricum, Raetia vagy akár Pannónia esetén is.
Dacia szinte össze településneve trák, vagy dák eredetű, egyedül Romula visel
latin nevet. Ez a romanizáció és a rómaiak hódításának sajátossága volt: a
helyi kultúra megbecsülése és felhasználása.
CIL III 860 mention the name of the Municipium |
Bár
az 1950 –es és 60 –as években számos régészeti ásatás folyt Kolozsváron és
környékén, nem sikerült azonosítani az egykori dák települést, Napocát. Ion
Mitrofan, aki számos cikket is irt az ókori város történetéről, ásatásokat
folytatott Szamosfalván, ám a feltárt dák leletanyag nem tűnt elégségesnek egy
település nyomainak. Hasonlóan kevés régészeti anyagot sikerült feltárni a
szászfenesi Leányváron, ahol a középkori vár feltárása során dák kerámiára is
bukkantak. A szórványos kerámialeletek – amelyek 5% -ban a kolozsvári ásatások
során is előkerültek – nem szolgálnak elég bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy
létezhetett a közelben egy dák település. Sarmizegetusa (Várhely) és a többi
külföldi analógia azt mutatja, hogy míg a helyi lakosság erődítményeit és
városait dombokra, magaslatokra helyezte, a rómaiak mindig a kereskedelemre és
mozgásra alkalmasabb völgyeket kedvelték. Ezért is került a római város a mai
Kolozsvár szívébe. Ma tehát, a kutatás jelenlegi állása szerint a Napuka
(Napoca) név feltételezhetően dák vagy trák eredetű (bizonyosan nem latin) de
nem tudjuk, hogy egy, a római város mellett, felett elterülő várat, várost vagy
egy egész földrajzi egységet, régiót, völgyet jelölt –e. Néhány szakértő – így
az 1960 –as években már aktívan publikáló Dumitru Protase továbbra is tartja
magát ahhoz, hogy kellett egy dák településnek léteznie itt.
A
római település a Kr.u. III. század végéig állhatott, amikor folyamatosan
elnéptelenedett, majd kihalt. A népvándorlás korának számos kultúrája – gótok,
gepidák, avarok, szlávok – telepedtek le hosszabb – rövidebb ideig itt, de
egyikük sem hagyott látható nyomot a településen, mi több, többségük nem is a
római városban, hanem attól távolabb, a mai Polus Bevásárlóközpont területén
telepedett le. A középkori vár és körülötte kialakult település első említése
csak 1177 –ben bukkan föl mint castrum Clus. A Clus – Kulusuar név
etimológiájáról is hosszú vita folyt, számos elmélet született úgy a román,
mint a magyar történetírásban. Nemegyszer a téma ideológiai és politikai
színezettel és céllal ecsetelte a név „latin” vagy „ősmagyar” eredetét. A mai
álláspont szerint szláv személynévből származhat Kolozsvár neve.
Kolozsvár - Cluj 1666 |
1974
–ben tehát, amikor Ceauşescu embereinek össze kellett gyűjtenie az adatokat a
névváltoztatáshoz, már temérdek szakirodalom sorakozott úgy a román, mint a
magyar és nemzetközi oldalon is. Feltételezhetjük azonban, hogy a pártideológia
csak bizonyos szerzőket – így Constantin Daicoviciu, Stefan Pascu vagy David Prodan műveit –
preferálták. Ezekből természetesen a kontinuitás elméletét és a municipalitás
1850 éves folytonosságát ki lehetett hámozni és „bizonyítékokkal”
alátámasztani, annak ellenére, hogy mindkét történész tudta: közel 9 évszázad
hiányzik a város történetéből 270 és 1170
között, amikor aligha állhatott város
a Szamos partján. Ennek ellenére, Ceauşescu átnevezte a várost. Ha pontos lett
volna, a „Cluj – Colonia Aurelia
Napocensis” nevet kellett volna adja, hisz Napoca, mint dák nevet viselő,
római város soha nem is létezett ilyen névvel.
Cluj Napoca in the 70's |
1974
–ben, az átnevezést követően számos cikk jelent meg, amely „bizonyítani”
próbálta – vagy legalább a helyi lakossággal tudatni, mi is volt Napoca és
hogyan illeszthető be Kolozsvár történetébe. Ekkor jelenik meg Bodor András
cikke a Korunkban, Hadrian Daicoviciu és Ioan I. Russu tanulmánya is a város
történetéről.
Ma
egyre többen az átnevezés mellett voksolnának, annak súlyos adminisztrativ
következményei ellenére. A civil szféra érezhetően le akarja „vakarni” a kommunizmus
hagyatékát a város szép neve mellől. Félő, hogy ezzel a rejtélyes Napoca és a
kevésbé ismert római város, Colonia Aurelia Napocensis is háttérbe szorul.
Pedig számos város Romániában, de főleg külföldön - London, Köln, Szombathely,
Carnuntum, Tarragona, Budapest, Gyulafehérvár – be tudta építeni a városimásba
a római múltat. Kolozsvárnak is így kell tennie a közeljövőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése