Progresszív vagy konzervatív, bal vagy jobb? A kategóriák és a valóság

 Manapság a világ két táborra szakadt. Sokszor az az érzés fog el, hogy a kapitalizmus szándékosan maximalizálja az ideológiai háborút, a táborokba, skatulyákba történő besorolást és ebből értelemszerűen a neoliberális gazdasági rendszer mindkét szereplői gárdája (demokraták, republikánusok, populisták és progresszisták, "bal" és "jobboldaliak") anyagilag is jól járnak.

Ebben a nagyon szokszor mesterségesen felfújt ideológiai kettőségben sajnos egyre inkább eltűnik a párbeszédre való hajlam és lehetőség, megszűnik a kettészakad világ közötti valós, emberi, a hétköznapok emberének szemtől szembeni valóságát idéző sokszinűség és vélemény-pluralizmus. A digitális világ ezt felerősiti, hisz ott a média mindkét oldalról a valóságnak csupán egy hiberbolizált, felnagyitott szeletét mutatja be. Igy kerülünk oda, hogy embereket "bal" és "jobb", "konzervativ" és "progresszivnek" sorolunk be, miközben a valóság ennél sokkal összetettebb és árnyaltabb is lehet, hisz eleve itt nagyon sokszor keveredik a gazdaságpolitikának és emberi jogoknak a területe. Azt is gyakran elfelejtik, hogy a XIX. századi klasszikus kategóriák (baloldaliság: marxizmus, szociáldemokrácia) az 1980-as évek óta szinte teljesen egybeolvadt a neoliberális gazdaságpolitika korporatista, harmadik ipari forradalmi tendenciáival (akik ma a negyedik ipari forradalom előkészitői) és kulturális divat-mozgalmaival ("follow whatever is the trend now"), amely kapitalizálta az emberi test és létezés minden látható és láthatatlan formáját és fogyasztói termékké tette azokat (háborútól a szexuális identitásig). Ilyen értelemben tehát amit ma az új - egyébként neoliberális gazdaságpolitikát folytató konzervativ oldal - hibásan "baloldaliságnak" vagy "progresszivitásnak" nevez, az valójában a neoliberalizmusnak egy új ága csupán. TGM, Byung-Chul Han, Thomas Piketty és Mark Fisher ebben egy véleményen van: a forradalom felfalta gyermekeit, a baloldaliság ma már teljesen konszumerista, neoliberális fogyasztói termék lett (iphone-ról osztjuk az eszet a szegénységről, miközben instagramon kapitalizáljuk életünket, testünket, nemi szervünket és identitásaink minden rétegét és aspektusát). Baloldaliság ma már kihalófélben lévő dinoszauruszok formájában létezik, akiket most végérvényesen felfalt a legutóbbi háború (lásd Chomsky esetét). A neoliberális pszeudo-baloldaliság nemcsak újratermeli a társadalmi egyenlőtlenséget, de egyre inkább növeli azt és bebetonozza, legitimálja az újabbnál újabb ideológiai kategóriákkal. 

Maradt tehát a globális, egypólusú világrendre törekvő Nyugat (a Centrum) neoliberális, pszeudo-baloldalisága (woke kultúra, cancel culture, me too mozgalom és megannyi kordivatja) és a velük szemben álló, vagy mondjuk igy, azt megemészteni próbáló, abból a jobb, vagy kevésbé rosszat értelmezni igyekvő Közép-Kelet Európa, Ázsia, Dél-Amerika és Afrika (a fél-periférfia és periféria).

Mi van akkor, ha a centrum értékrendjéből csak részleteket szeretünk? ha nem teljes az összhang? Lehet-e hibrid nyugatinak lenni? Lehet-e csupán "kicsit" progresszivnek lenni? Lehet-e középen állni? Lehet-e még elemezni az egypólusú világot a maga komplex valóságában, az euro-atlanti tengelytől elvonatkoztatva? 

A magam személyes értékrendjét fogom itt példaként felhozni, lássuk 25 olyan pontot, ami manapság "hot" téma és talán jól meghatározza a nyugati (centrum) világ értékrendjét. Mi az, amit ebből el tudok fogadni és mi az amit csak részben vagy egyáltalán nem. 

10-es: teljesen elfogadom, 0 - egyáltalán nem fogadom el. 

1. A demokratikus, alkotmányos államforma: 10-es 
2. Nyelvi, nemzeti, vallási, etnikai, faji és szexuális kisebbségek törvényes védelme: 10-es 
3. Melegek élettársi kapcsolata: 10-es
4. Melegek házassága: 8-as (társadalom-függő)
5. Melegek örökbe-fogadási joga: 5-ös (társadalom-függő) 
6. Abortusz teljes szabadsága: 7-es (orvosi és pszichológiai szabályokhoz kötve)
7. Szexuális oktatás iskolákban 15 év alatt: 0-ás 
8. Szexuális oktatás iskolákban 15 év felett: 10-es
9. Szexuális kisebbségek filmekben, könyvekben 15 év alatt: 4-es (naivan, megemlités-szerűen)
10. Szexuális kisebbségek mesékben, filmekben 15 év felett: 8-as (téma és megjelenités-függő)
11. Nemváltás témája iskolákban 15 év alatt: 0-ás
12. Nemváltás témája iskolákban 15 év felett: 5-ös (társadalom-függő)
13. Kötelező oltás / green card munkahelyen: 0-ás
14. Kötelező oltás/ green card utazáshoz és közös tereken: 2-es (extrém esetekben)
15. Toxikus maszkulinitás miatt férfiak megbélyegzése: 2-es (csak ha van bizonyiték)
16. Nő-férfi arány kvóta munkahelyen, projektekben: 5-ös (kontextus-függő, ritkán)
17. Felső 1% extra-adóztatása (50-70%-os adó): 8-as (társadalom-függő)
18. Ingyenes közoktatás és egészégügyi alap-ellátás: 10-es 
19. Vallási intézmények és állami intézmények teljes elkülönitése: 10-es 
20. Szociális lakások, ingatlanpiaci kontroll nagyvárosokban: 8-as (kontextus-függő)
21. Kolonialista múlt (cancel culture történelemben) teljes átirása: 3-as (ritka esetek, tudományos vita után)
22. Me too mozgalom felkarolása és térnyerése: 5-ös (csak bizonyitott esetekben) 
23. AI és transzhumanizmus térnyerésének szabadsága: 3-as (szükséges állami és társadalmi kontroll) 
24. világcégek és vezetőinek politikai és közéleti térnyerése: 2-es (nagyon ritka esetben, csakis felügyeleti lépésekben, limitálva)
25. Sport, művészet és cégek emberjogi és politikai (oldaltól független) mozgalmakban történő kapitalizálása: 4-es (ritka, konkrét esetekben, kontextus-függő)