2024. július 31., szerda

Az ókor és a párizsi olimpia

 Azt mondják, hogy amit az olimpián láttunk, az a klasszikus ókor felidézése, tisztelgés az ókor előtt.

Nem igazán igy van ez.
A klasszikus ókorban az istenek megjelenitése szigorú szabályhoz kötött: Az Olimpiai játékok szakrális események, Zeusznak ajánlott ünnepség, ahol az istenek ábrázolása a legnagyobb művészek, a vátesszé lett szobrász, Phidiasz feladata. Nem akárhogy és nem akármilyen módon lehetett ábrázolni isteneket, igaz, azok ábrázolási módja sokat változott az archaikus kortól a hellenisztikus korig, az istenek arca, képe, teste változik, ahogy a társadalom is (Praxitelész meztelen istenei forradalmiak az archaikus kor merev és puritán isteneihez képest). Mindenesetre a sporteseményeken a bacchanáliának nem sok szerep jutott, mivel ott pontosan az emberi test más módon volt kihasználva és felhasználva (Bouvrie 2004, 378): a fizikai szépség, az eszményi, isteni arányok és a test határainak dicséretéről szólt ez.

Ugyanakkor a szinházakban az istenek hibái, gyarlóságai, antropomorf sajátosságainak minden esendősége megjelenik: Az istenek a szinházban lehetnek groteszkek, kigúnyolhatjuk őket Arisztophanésszel, nevethetünk rajtuk, láthatjuk halálukat is, de az is egy vallásos tér, ahol a szinpad tere lezárja a lehetőségek tárházát, azon túl aki az isteneket gúnyolja, úgy járhat mint Szókratész.
Az ókoriak ugyanakkor a férfi és női szépségideálban az arányosságot, az esztétikát emelték szinte filozófiai magasságokba: ami arányos, az szép. Az aranyszabály fontos szerepet tölt be a szépség filozófiájában és vallásos szerepében is. Apollo istenség sokszor nőies kecsessége és az androgün jegyek a szimmetria, az arányosság kultuszának jegyei.
Az amit Párizsban láttunk tehát, nem az ókor hiteles felélesztése, nem a hiteles ókor iránti tisztelethajtás, hanem egy "újraalkotott hagyomány", a reinvented traditions kategóriája: az ókor, mint motivum ki- és felhasználása, abuzúsa egy kortárs ideológia és mozgalom legitimizálására.

Egy szinházban ennek helye lenne, hisz ott Thalia keretei között a művészet szabad, a tér kéri és akarja ezt. Olimpiai megnyitó nem erről szól (lásd Athén 2004, Peking 2008 vagy London 2012 klasszikus, de ugyanakkor ötletes, kreativ, nyugodt és elegáns ikonográfiáit, programját).
Ha már nagyon klasszikusok akartak volna lenni, inkább kellett volna Fernando Lindezt vagy valami hozzá hasonló francia modellt mutogatni, mert a klasszikus görög eszményhez, a sporthoz és az esztétikai, ókori élményhez jóval közelebb állna.
De ahogy mondják: izlések és pofonok, helyette kaptunk Apollónak öltözött túlsúlyos drag DJ-t aki a 90-es évek legolcsóbb zenéjét játszotta miközben bevonult a kék, hindu Dionüszosz.










2024. május 1., szerda

A politika, mint vallás magyaroknál és románoknál

 Egy érdekes jelenségre lettem figyelmes, bár nagy eséllyel erről van valamiféle szociológiai szakirodalom (amire se időm, se energiám, se kedvem, hogy felkeressem, igy aki ismer ilyet, nyugodtan linkelje).

A Magyar Péter jelenség egyik sajátossága, hogy kvázi-vallásként működik: 3 hónap alatt legalább 1-1,5 millió követője lett, a párt belső csoportjában messiási felkiálltások, posztok, Mária, a magyar megmentőjének szobra mellett beszél. A protestáló tömegben van, aki Muad'dib és Lisan al Gaib felkiálltásokkal üdvözölte. Ugyanezt a messiás-szerű hitet és személyi kultuszt látom az Orbán-hivők táborában is (és kis mértékben a DK keménymagban Gyurcsány felé).
Otthon, Romániában (Erdélyben) sose láttam ezt a szintű messiás-várást. Politikusok és politika iránt az alaphangulat a szkepticizmus. Ritkán láttam ilyen fajta hitszerű megnyilvánulást, tözsvezéri, nagykán-választó hangulatot a románok körében.
Talán utoljára 1990-1992-ben lehetett ilyen egyes körökben amikor Mihály király először hazalátogatott és majdnem visszaállitotta a királyságot.
Még Vadim Tudor esetén se mondható ilyen szintű nagykán, nagyvezir és messiás-várás. Érdekes lenne megvizsgálni, mi az ami a magyarokat ilyen kvázi-vallásossá teszi ha politikáról van szó. Szerény véleményem szerint, ennek egyik fő oka a magyar társadalom történelmi, kulturális hagyományrendszerében, a múlttól és múltból kapott transzgenerációs "csomagban", ha úgy tetszik, memetikus örökségben van. A domináns, karizmatikus, messiás-szerű, valami vészteljestől megmentő vezéregyéniség karaktere végigkiséri a magyar történelmet: István az országalapitó és a szétesést megakadályozó, IV. Béla az újraalapitó, Mátyás, a birodalomépitő, Rákóczi, Kossuth, Horthy...ezeknek a közös vonása a személyükhöz fűződő kvázi-vallásos, szinte fanatikus hódolat. Ez tehát egy történelmi "pattern", egy mintázat. Nem feltétlenül kizárólagosan magyar sajátosság, de érdekes ezt részletesen elemezni azoknak, akik transzgenerációs mintázatokkal és a pszichológiában vitatott, bár használt "néplélek", vagy kollektiv psziché fogalmát kutatják.
Egy másik sajátossága a magyarnak - szemben a románsággal - a teljes vallástalanság. Max Weber szavaival élve, a magyar társadalom elvarázstalanitott társadalomban él, az absztrakt, monoteista istenforma és a Jézus-mitosz nem ad elegendő forrást nekik a hétköznapokban. Erre alternativa kell azonban, mivel a vallásosság egy memetikus, egyetemes emberi igény (bármennyire is lázadnak ez ellen az ateista mozgalmak, kvázi-vallásos irányzatot létrehozva ezáltal). A valláspótló mechanizmusok egyik jól ismert formája pedig a politikai messiás-képzés. Emilio Gentile fantasztikus kötete - amely valójában

Eric Voegelin politikai vallásának fogalmát követi - rámutatott arra, hogy a politikában számos formában jelentkeznek olyan jelenségek, amelyek a vallásos emberek létformáját utánozzák.
Ebből a szemponból tehát izgalmas látni a magyarok újabb messiás-várását.
A messiás-várással a gond az, hogy túl nagy terhet ró az általában eleve gyarló, emberi, törékeny és elkerülhetetlenül érdekek és hálózatokkal dolgozó politikusokra. Nincs olyan politikus, akinek ne legyen valamilyen hálózata: kis országok vezetői nagy erőkhöz húznak. Ez a globalizmus legyszörnyűbb hagyatéka, de sajnos ennek nyomait valójában már a birodalmak kora óta látjuk (az ókor óta). A messiás-várás, mint nemzeti sajátosság tehát izgalmas szociológiai és vallástudományi téma is, érdemes lenne ezt kutatni, különösen Gentile alaptéziseit követve.
A románsággal összehasonlitva pedig látjuk, hogy a történelmi széttagoltság, a fiatal, tákolmányként és mesterséges kulturális entitásként létrehozott, 105 év alatt se egységesült ország teljesen más politikai hagyományok és konstrukciók szerint működik. Románoknál a messiás szerepét csakis Jézus és a keresztény (ortodox) teológia jelenti, ezt ember nem helyettesitheti. Utoljára egy erős szimbiózisra az 1930-as években került sor a Vasgárda mozgalom szellemi és katonai vezéreinek személyében, érdekes módon azóta ez a vonal országos erővel nem éledt fel. Reméljük nem is fog.
Magyaroknál viszont ez a jelenség sokkal erősebb hagyományokra épül.
Izgalmas téma, remélem adtam elég municiót a gondolkodóknak ezzel az irással.





2023. december 28., csütörtök

List of gratitudes 2023

 Another year just passed. Tempus fugit, and this is getting more and more real if I count the numbers of white hair in my beard. But, that is still considered sexy and that is how the age of 36 should be. 

A continuation of the previous mad year of wars and transhumanism, we are now visibly entering the age of the anthropocene, shaped by more and more agressive political dualism (gnosticism as Voegelin argued) and a new wave of transhumanism, where AI is getting way too much importance. Not the tendencies we, from humanities like: and we should not.

 2023 for me was a dynamic, busy and important year.  The year was marked by my amazing trip in Andalusia, where I had real experiences of divination and epiphany. A trip which I will never forget. That marked my year: I was more joyful, had an incredible force of work and the year passed much faster as I expected. Here are some of the key moments of my year, for which I am grateful:

  • Grateful for my family, friends (old and new from this year) for their support and patiance 
  • Grateful for my amazing experience in Andalusia: the beautiful faces, eyes and sunset, that inspired me for the rest of the year
  • Happy to visit this year Malaga (twice!), Cordoba, Fuengirola, Frankfurt, London, Varaždinske Toplice, Cluj, Madrid, Münster and Vienna again (6 countries)
  • Glad for my friends from Balatonkenese and Veszprém for the amazing Balaton-exprience this year. 
  • Happy that I was brave enough to transform my summer into a constant festival: I was at 9 concerts in 3 different events and festivals. Glad I listened again live Moderat and Nils Frahm, my never ending sources of inspiration.
  • Happy that I get tenured at the Department of Religious Studies at Uni Szeged. It was a long journey, full with pain and sacrifices. But I think, it was meant to be.
  • Grateful for my new project in Vienna and all the publications, collaborations I made this year. It was again, a very busy year
  • I learned also from the unsuccesful applications we had (Lendület, OTKA): it made me stronger and we will try as much as we can to make it fancy enough. Soon or later, Mithras will arrive in Szeged, city of the Sunshine (!).
  • Happy to meet new colleagues and friends in Münster and Madrid, two amazing conferences I attended this year. Reminds me that conferences worth only offline: face to face, with lived experiences and interactions. 
  • Glad, I had 2-3 months in the year when I was going to gym with some relevant results. Sadly, in autumn I failed to continue. 
Overall, it was a nice, active year. I hope for a similar one in 2024, where most of my time will be about Vienna-Szeged-Budapest, 3 conferences already confirmed and 3-4 BRILL chapters to write. 

Wish you all a beautiful and happy new year with kisses and hugs of Fortuna.

Beautiful moments from my 2023: 



2023. augusztus 22., kedd

T. Szabó Csaba: publicisztika (2008-2023)

 Alább az elmúlt 15 évben, nyomtatásban vagy online sajtóban megjelent ismeretterjesztő vagy publiciztikai jellegű irásaim listája látható (közel 500 cikk). Az online elérhető szövegek hiperlinkelve vannak.

Szakmai, tudományos munkáim ITT érhetőek el. Youtube előadásaim ITT találhatóak.

Bécsben, 2022-ben

2012 körül Kolozsváron





  I.     Szabadság napilap

  1. Erdély és a két nap esete
  2. Genetika, nyelvek és az etnogenézis történetei
  3. Egy kőtár némasága
  4. Magyarázat mindenre
  5. Tudományos elit határtalanságáról
  6. Egyetemi rangsorok és a tudománypolitika
  7. 1. A weimari Berlin elveszett tanulságai
  8. 2. A magyarok szomorúságáról
  9. 3. A Román Ortodox Egyház története nyugati szemmel
  10. 4. A mesterséges intelligencia és a történelem
  11. 5. Kleopátra és az ókor metahistóriái
  12. 6. Az ókort közelebb hozni a XXI században: két régészeti kiállitásról
  13. 7. Egy római szarkofág és a romániai örökségvédelem
  14. 8. Valláscooltúra a XXI. Században
  15. 9. A szellem búcsúszimfóniája. TGM emlékére
  16. 10.  Sponsianus érméje és a Római Birodalom kutatásának válsága
  17. 11.  A festmények némasága és világunk válsága
  18. 12.  Halmozd el bőséggel - II. Erzsébet
  19. 13.  A románok genetikai története és más képtelenségek
  20. 14.  Műemlékeink és az ökoterrorizmus kora
  21. 15.  Harari és a transzhumanizmus
  22. 16.  A múltat végleg eltörölni
  23. 17.  A birodalmiság problematikus koncepciója
  24. 18.  Az orthodox egyházak és a kitalált történelem
  25. 19.  Bűn és bünhődés a háborúban
  26. 20.  Letűnt korok szent helyei
  27. 21.  A cancel elviselhetetlen könnyűsége
  28. 22.  A felnyársalt medve érzékenyitése
  29. 23.  A kiszivárgott virus
  30. 24.  A Facebook börtönről
  31. 25.  Trianon és egy szász elnök öröksége
  32. 26.  Egy báró szobra
  33. 27.  Századfordulós városaink öröksége
  34. 28.  Turizmus pandémiában
  35. 29.  A Római Birodalom egyedüli örököse
  36. 30.  A lebetonozott Akropolisz, avagy a kapitalizált világörökség
  37. 31.  Oltásmánia és oltásellenesség, avagy a traszhumanizmus felemelkedése
  38. 32.  Térképre tett régészet Kolozsváron
  39. 33.  Egy régész emlékezete. In memoriam Bajusz István
  40. 34.  A pandémia egyéves története
  41. 35.  A kolozsvári betonkoporsóról
  42. 36.  Mátyás király csontjai
  43. 37.  Egy tonna bronz emléke
  44. 38.  Világjárvány és következményei történész szemmel
  45. 39.  Az ókori Dacia és az erdélyi magyar ókorászok
  46. 40.  A dualizmus utolsó mosolya
  47. 41.  A Hagia Sophia varázsa
  48. 42.  Kiszabadulni a Trianon szindrómából
  49. 43.  Az elvett és elvesztett Erdély mítosza
  50. 44.  Jézus változó gyertyalángjai
  51. 45.  Járványok és a történelem
  52. 46.  A természet ereje és a tanulás fontossága
  53. 47.  Modern mítoszok és ezotéria a román történetírásban
  54. 48.  Boia díja és annak súlya
  55. 49.  A korai keresztények csínytevéseiről
  56. 50.  Vénusz hamis keblei
  57. 51.  Régiónk kollektív sérelmeiről és lehetséges kiútjairól
  58. 52.  A száz éves háború
  59. 53.  Ókori és középkori Kolozsvár és a jövő régészei
  60. 54.  Zsebkalauznyi Róma I.
  61. 55.  Zsebkalauznyi Róma II
  62. 56.  Zsebkalauznyi Róma III
  63. 57.  25 éves a KoMaTE
  64. 58.  Lángoló katedrálisok kora
  65. 59.  Dák kincsek és a fémkeresők Erdélyben.
  66. 60.  Középkori régészet Erdélyben. Beszélgetés Csók Zsolt régésszel
  67. 61.  Régészeti örökségünk új törvényekben
  68. 62.  A fémdetektorosok és a romániai régészet
  69. 63.  Szép város Napóka
  70. 64.  Verespatak visszavonva
  71. 65.  A dák főváros újraalkotott szentélyei
  72. 66.  Az ókori Róma egy újabb története
  73. 67.  Egy új ókortudományi könyvtárról
  74. 68.  Nagyobb mint Trója
  75. 69.  Régészet és az új technológiák kora
  76. 70.  Róma öröksége az iskolapadláson
  77. 71.  Régészettörténeti kutatások Erdélyben
  78. 72.  Mit kezdjünk populistáinkkal
  79. 73.  Hol vagytok ti hires kolozsvári nők
  80. 74.  Homérosz öröksége
  81. 75.  Kolozsvárból lehetne meleg főváros is
  82. 76.  A bűvös kolozsvári - Tom Kremer emlékezete
  83. 77.  Populizmus és a kivételes állapotok állandósulása
  84. 78.  A hagyományos család utópiájának illúziója
  85. Egy új Magyarország története: Romsics Ignác interjú
  86. 79.  Az erdélyi régészet krónikása - Vincze Zoltán nekrológ
  87. 80.  Erdély jogtörténete kötet recenzió
  88. 81.  Tudós a csillagösvényen. Hawking emlékére
  89. 82.  Szólits a neveden. A fiúszerelem a filmvásznon
  90. 83.  A román-magyar történészi együttműködésről
  91. 84.  A nagy temetések jelentőségéről
  92. 85.  Királyotok vagy királyunk
  93. 86.  Egy Bernády monográfia és a biográfiák kora
  94. 87.  A román magyar vegyesbizottság
  95. 88.  Emberközpontú tudomány Kolozsváron
  96. 89.  Művelődés - közművelődés szerepéről
  97. 90.  A múltkutatás jegyében. Beszélgetés Kun Miklós történésszel
  98. 91.  Kun Miklós Kolozsváron
  99. 92.  Megérteni a magyarságot
  100. 93.  Dákok, rómaiak és a székelyek esete
  101. 94.  A dákopátia láthatatlan hatásairól
  102. 95.  Verespatak - ismét veszélyben
  103. 96.  A miniszter esete a dákokkal
  104. 97.  Mi és a pedofilok
  105. 98.  A lendületes Szent Korona
  106. 99.  Erdélyi Krónika fél év után
  107. 100.    Szoborpolitika
  108. 101.    Paradoxonok a román értelmiség körében
  109. 102.    Történelmi kisebbségeinkről
  110. 103.    A Bacchanália jelentőségéről
  111. 104.    Hitler, Jemen és a román család
  112. 105.    Dánia és a biciklik
  113. 106.    Bűnös koalició
  114. 107.    Trianon 100 – avagy egy élő szindrómáról
  115. 108.    Magyarságtörtént oktatás Erdélyben: egy felnőtté lett tantárgyról
  116. 109.    Mit kérdezzünk egy régésztől
  117. 110.    Séta a tudományért
  118. 112.    Társadalmi felelősség és a műemlékeink sorsa
  119. 113.    Virgil Pop kortárs műemlékvédelemről
  120. 114.    CEU és a BBTE
  121. 115.    A főtéri ásatások és amiről a halottak mesélnek
  122. 116.    Kolozsvár és a latin tábla a határon
  123. 117.    Kolozsvár és a régészek esete
  124. 118.    Az Osztrák-Magyar Monarchia, mint az EU műhelye
  125. 119.    A felgyorsult társadalomról és a rezonanciáról
  126. 120.    Újabb régészeti ásatások Főtéren
  127. 121.    Disszertációk rendelésre
  128. 122.    Darwin románul, avagy: A Fajok eredete újratöltve
  129. 123.    Házasság és gyerekek
  130. 124.    Az akadémia esete az agyelszívással
  131. 125.    Titkosszolgálatokról és a hatalom állandó átalakulásról
  132. 126.    A Petőfi utca akácfái az öreg fák fontosságáról
  133. 127.    Kolozsvár legdinamikusabb múzeumáról
  134. 128.    Hasznos ötlet, rossz kivitelezés.
  135. 129.    Hogyan oktassuk a történelmet?
  136. 130.    Akadémikusok mint fossziliák
  137. 131.    Mi, gyönyörű és szabad fiatalok
  138. 132.    Ritka gyulafehérvári leletek
  139. 133.    Egy új Erdély története – román szemmel
  140. 134.    Nagy falak és Trump
  141. 135.    Egy múzeum felélesztéséről Interjú Felix Marcuval
  142. 136.    Interjú Mostis Gergővel
  143. 137.    Aleppoi nekrológ
  144. 138.    Erdélyi Krónika – ahol visszaköszön a múlt
  145. 139.    Műemléki örökségünk és a fekete piac
  146. 140.    Verespatak - régészeti és természetvédelmi táj
  147. 141.    Verespatak: felterjesztették az UNESCO világörökségi listájára
  148. 142.    A minisztériumi rangú nemzeti identitásról
  149. 143.    Székelyzászlós Románia
  150. 144.    Berlini mitosz
  151. 145.    Forradalmi áthallások
  152. 146.    Erdélyi Régészet – egy konferencia margójára
  153. 147.    Időutazók Erdélyben – egy vetélkedő élményei
  154. 148.    Szexről iskolákban
  155. 149.    Ritka római sir Kolozsváron
  156. 150.    A kolozsvári zsidóság története 1918 és 1940 között
  157. 151.    Erdélyi kastélyok – hidak közösségek és kultúrák között
  158. 152.    Világörökség-e Csíksomlyó?
  159. 153.    December elseje diadala – avagy egy ünnep veszélyeiről
  160. 154.    Ferenc József relikviák a kolozsvári Történelmi Múzeumban
  161. 155.    Interjú Hegedűs Csillával
  162. 156.    Szolganép szellem: a populizmus terjedése Romániában
  163. 157.    Hova tovább, romániai műemlékvédelem
  164. 158.    Erdély középkora a régészet tükrében
  165. 159.    Wittner Mária 1956-ról – Kolozsváron
  166. 160.    A Nagy Egyesülés pszichológiája
  167. 161.    Középkori Kolozsvár a régészet tükrében
  168. 162.    1956 az erdélyi magyar értelmiség és az ifjak
  169. 163.    A 700 éves Kolozsvár a történészek kereszttüzében
  170. 164.    90 éves a Korunk
  171. 165.    1956 Amerikában egy erdélyi szemszögéből
  172. 166.    Menekültek, migráció és vallás Kolozsváron.
  173. 167.    Migráncs avagy a gyűlölködés népszavazása
  174. 168.    Esterházy halott, Európa felkészületlen
  175. 169.    A gorilla és a gyerek
  176. 170.    Sziriai sorok II
  177. 171.    Sziriai sorok I
  178. 172.    Erzsébet, a legek királynője
  179. 173.    A sziriuszi magyarokról és más történelmi eltévelyedésekről
  180. 174.    Szivárványforradalom
  181. 175.    Dákópátiáról és más történelmi eltévelyedésekről
  182. 176.    Levél egy magyar köszöntésért
  183. 177.    Interjú Ileana Burnichioiuval
  184. 178.    Interjú Hegedüs Csillával
  185. 179.    In memoriam Hankiss Elemér
  186. 180.    A láthatatlan örökség
  187. 181.    A diaszpóráról
  188. 182.    Interjú Pánczél Szilamérral
  189. 183.    Gyulafehérvár hiányzó szobra
  190. 184.    A felelősségteljes fémdetektoros
  191. 185.    Jézus és a nők
  192. 186.    Élő ókor
  193. 187.    A Seuso kincsek Magyarországon
  194. 188.    Cluj és Napoca: egy névcsere története
  195. 189.    Szétszakadó Európa
  196. 190.    Lucian Boia Romániája
  197. 191.    A szegények pápája
  198. 192.    Egy kontinens hőse
  199. 193.    Szent és profán a mai Rómában
  200. 194.    Verespatak és a régészek
  201. 195.    A fekete régészet
  202. 196.    Mariana Egri és Matthew McCarty intejrú
  203. 197.    Mi a család? Beszélgetés Rácz Norberttel
  204. 198.    Meleg helyzet
  205. 199.    London - az északi Pompei
  206. 200.    A vaslady és egy korszak vége
  207. 201.    A megfáradt egyházfő
  208. 202.    Mire jó egy királyi koponya
  209. 203.    Porból lettünk, de nem lehetünk porrá?
  210. 204.    Publish or perish
  211. 205.    A kincses város az ókorban
  212. 206.    Fészbuk manifesztum
  213. 207.    Rómaiak nyomvonalán
  214. 208.    Elfelejtett műemlékeink az interneten
  215. 209.    Az ősmagyaroktól a dákokig
  216. 210.    Interjú Sever Ioan Miuval
  217. 211.    Római utakon
  218. 212.    A pornográf császár és a szörnyeteg
  219. 213.    Dákok vagy rómaiak: mérlegen a régmúlt
  220. 214.    A kövek is sírnak
  221. 215.    Hol van a kutya elásva
  222. 216.    Steven Hawking ha ezt olvasná
  223. 217.    Elnémított kövek
  224. 218.    In memoriam Alföldy Géza
  225. 219.    Kolozsvár és a rómaiak
  226. 220.    Császárok nyomában
  227. 221.    Sutba dobott Horatius
  228. 222.    A szörnyeteg Krisztus
  229. 223.    Gyulafehérvár és a régészeti műemlékvédelem
  230. 224.    A lekésett aranyágacska
  231. 225.    Szoborra lépni tilos
  232. 226.    A félelem mozgatórugói
  233. 227.    Digitalizált örökség
  234. 228.    A média és monarchiák
  235. 229.    Darwin az ikonok alatt
  236. 230.    Múltból faragott  jelen
  237. 231.    Tanulj tinó
  238. 232.    Rayok
  239. 233.    Terrorizál e az értelmiség?
  240. 234.    Aszkéta Karácsony
  241. 235.    KoMaTE - 15 év a történelemért
  242. 236.    Az igazságosztó
  243. 237.    A pápai óvszer
  244. 238.    A tengeri gyöngyszem
  245. 239.    Mindennapi túlélőtúra
  246. 240.    A multikulturalizmusról
  247. 241.    Látogatás Mátyás királynál
  248. 242.    Hatalom és értelmiség
  249. 243.    Patyomkin falu
  250. 244.    A kultúra mint identitás
  251. 245.    Egyetemista léttár
  252. 246.    Hit, egyház, tudomány
  253. 247.    Isten és a vadbarom fizikus
  254. 248.    Beszélgetés Juan Manuel T. kubai klasszika-filológussal
  255. 249.    Válasz helyett
  256. 250.    Politika és értelmiség
  257. 251.    Mircea Eliade- a történelem rabja
  258. 252.    Az interkulturalitás jegyében:Valentin Trifescu
  259. 253.    Istenek exodusa
  260. 254.    A kultúrgyilkos arany
  261. 255.    Moslékország
  262. 256.    A romániai válság
  263. 257.    Álmom, álom, államvizsga
  264. 258.    Filmestészta- tágra nyilt szemek
  265. 259.    Alternativ gyógymód a Trianon szindrómára
  266. 260.    Trianon mese
  267. 261.    Elmélkedés egy generációról
  268. 262.    Csillaghimnusz
  269. 263.    Mi legyen a nagyon gazdagokkal
  270. 264.    Amikor Thanatosz elkönnyezte magát
  271. 265.    Félelmek és szimbólumok- az önkényuralmi jelképekről
  272. 266.    Róma sorozat I-VII.
  273. 267.    A letépett történelem
  274. 268.    Március és ifjúság
  275. 269.    A Ványa bácsi hatás
  276. 270.    Gondolatok a könyvtárban
  277. 271.    A kukába dobott szabadság
  278. 272.    Szent Bálint nyugdíjba vonul
  279. 273.    Ösztön-dijasok
  280. 274.    Mátyás, erdélyi király- avagy ki mit tud Kolozsvárról
  281. 275.    Üzenet haza
  282. 276.    Új himnusz
  283. 277.    Ki díjazza a háborút
  284. 278.    Aquincumi sorok I-VI.
  285. 279.    Színház készül, közönség születik
  286. 280.    Állandó béke és örök barátság
  287. 281.    Szoborkommunisták
  288. 282.    Ki a kolozsvári polgár
  289. 283.    EME- százötven év útmutatás
  290. 284.    Győri édességek
  291. 285.    Az autonómiáról
  292. 286.    A Kennedy család
  293. 287.    Hello, Romania!
  294. 288.    Ha Szent István feltámadna
  295. 289.    Porolissum
  296. 290.    Halál a bloggerekre
  297. 291.    Danton halála
  298. 292.    Herkulesfürdő
  299. 293.    Hangyásabb a kelleténél
  300. 294.    A Matyi  tér velünk él
  301. 295.    Hálózati csillagok
  302. 296.    Turista lettem Kolozsváron
  303. 297.    Megirták az élet titkát
  304. 298.    Pesti estek I-II.
  305. 299.    Forradalom
  306. 300.    Kati néni
  307. 301.    Színház az egész világ
  308. 302.    Mars: az élet csodái
  309. 303.    A világválság mitológiája
  310. 304.    Történelem óra
  311. 305.    Egyetemista vagyok
  312. 306.    Ringben a kultúrnemzet
  313. 307.    A jövő identitástudata
  314. 308.    Generációk harca
  315. 309.    A kicsi Szent Mihály templom
  316. 310.    Angajam studente’
  317. 311.    Törvény a szabadság ellen
  318. 312.    Rejtettebb a szép beszéd- Pécsi Ágnes interjú
  319. 313.    Csillag születik
  320. 314.    Bushizmus
  321. 315.    Egy palesztin kisgyermek panaszai
  322. 316.    Az ókor legnagyobb bulija, Szabadság
  323. 317.    Jelentem: a királyunk megbolondult!
  324. 318.    A dédapától a szörnyszülöttig- a szülés történetéből,
  325. 319.    Hány piramis van Egyiptomban?
  326. 320.    Szőrös divat- a bajusz története,
  327. 321.    Szavazás és kampány az ókorban
  328. 322.    Eta amica- a levelezés történetéből
  329. 323.    A szépség bűvöletében,
  330. 324.    Augustus császár
  331. 325.    Nagy Sándor
  332. 326.    Szókratész
  333. 327.    Homérosz,
  334. 328.    Istenek a világhálón.
  335. 329.    Karthágó és a só.
  336. 330.    Nők a kormányrudnál az ókorban.
  337. 331.    Merényletek az ókorban.
  338. 332.    Csodabogarak az ókorban.
  339. 333.    Sport az ókorban.
  340. 334.    Orvoslás az ókorban.
  341. 335.    Az italozás története az ókorban.
  342. 336.    Az illatszerek története az ókorban.
  343. 337.    Pápák az ókorban. .
  344. 338.    Rejtélyek az ókorból: hova tűnt Caesar?
  345. 339.    Születésnapok az ókorban.
  346. 340.    Zsarnokok árnyékában az ókorban.
  347. 341.    Interjú Szilágyi János Györggyel.
  348. 342.    Interjú Németh Györggyel
  349. 343.    Interjú Romsics Ignáccal
  350. 344.    Interjú Visy Zsolttal

 

   II.     Maszol.ro

1. Kisebbségi paradigmák Erdélyben

2. A kutató fillérei

3. Nemzeti múzeumidentitás

4. Moszkva fegyverei

5. Pápai látogatások

6. Győztesek

7. A sárkány és a harangok

8. London és a közönségrégészet

9. Katedrális lángokban

10.  Nagyszebeni pezsgés

11.  Tudósok harca

12.  Amit a fiatalok akarnak

13.  Erdély és a határon túliak mítosza

14.  Doktori futószalagon

15.  A román nyelv eredetéről avagy újabb pofon a dákománoknak

16.  Kolozsvár az autók városa

17.  A történelem terhe és haszna

18.  Az alternatív világképek kora

19.  Meleg század Magyarországon és mifelénk

20.  A történész mint közértelmiségi

21.  100 év az ezer évben

22.  Románia az elmúlt száz évben

23.  Az ókor és a filmipar

24.  Vallástudomány Erdélyben

25.  A nemzeti megváltás ára

26.  A kapitalizált tudományosság

27.  Európaiságunk értékeiről

28.  A bojkottált referendum

29.  Az emberi másság relativitásáról

30.  Sztárértelmiségiek: Harari

31.  A szexuális forradalom és Románia

32.  A Herkulesfürdő szindróma

33.  A modern múzeum születése Kolozsváron

34.  Régészeti turizmus Erdélyben

35.  Régészoktatás és örökségvédelem mifelénk

36.  Románia ókora a kortárs filmművészetben

37.  Régészettörténeti újhullám Erdélyben

38.  A dák székelyektől a kincskeresőkig

39. Migráció és integráció a történelemben

40. Decebalus a reptéren

41. Gyulafehérvár titkolt középkora

42. Elherdált örökségeink

43. Sárga, kék, zöld győzelmeink

44. Kié az ókor?

45. Az emberarcú tudós: Mary Beard

 III.     Transindex.ro

1. Vallás a jövőből: a sci-fi és a vallás

2. Frusztráción túl: oltás és pszichopolitika

3. Miért fontos a vallástudomány, főleg Romániában?

4. A biopolitika és a lockdown ára

5. Erdély és a globális történelem perspektívái

6. Miért emilyen Románia

7. Jézus a parlamentben

8. Az online Paidagógosz szenvedései

9. Mire jó a mese

10.  Az erdélyi magyar értelmiség kóborlása

11.  Ki a történész?

 IV.     Művelődés folyóirat

1. Szexualitás és vallás az ókorban

2. Egy ókori császár élete

3. Régészet a városban

4. Az ókori Róma története a magyar historiográfiában

5. Az ókori Róma története a román historiográfiában

6. Mithras kultusza a római Daciában

7. Vallástudomány Romániában

 

   V.     Erdélyi Krónika

1. Apulum digitális térképe

2. Cautes bikafejjel

3. Mithras kultusza a római Daciában

4. Róma öröksége az iskolapadláson

5. A közönségrégészet története

6. Kutatási projekt: Bodor András hagyatéka

7. Szexualitás az ókori Rómában

8. Az ókori Dacia kutatásának rövid története

9. Napoca, az ókori Kolozsvár I.

10.  Napoca, az ókori Kolozsvár II.

11.  Napoca, az ókori Kolozsvár III.

12.  Napoca, az ókori Kolozsvár IV.

13.  Napoca, az ókori Kolozsvár V.

14.  Bodor András és a tudományos ismeretterjesztés

15.   A dunai provinciák. Egy fogalom története

16.  A dunai provinciák régészete

 VI.     Friss Újság

1. Nyilt levél Ilyés Gyulához

2. Portré - Muhi Sándor interjú

3. Kié a Kölcsey?

4. Szatmári jacusse

5. História - Ötzi a jégember

6. Szatmári arcképcsarnok- Kölcsey

7. Még ilyet - Lady Gaga és a mitológia

8. História - A neandervölgyi tekintete

9. Még ilyet - a facebook jelenség

10.  Szatmári Arcképcsarnok-  Ady

11.  Portré - Bura László interjú

12.  História - az ember meghóditja a tüzet

13.  Pusztitó turisták

14.  Szatmári Arcképcsarnok Lükő Béla

15.  Webkettő

16.  a szépitkezés kezdetei

17.  Portré - Debreczeni Endre interjú

18.  Szatmári arcképcsarnok Aurel Popp

19.  A homo ludens mosolya

20.  Szatmári Arcképcsarnok: Hám János

21.  Szatmári Srácok interjú

22.  História az irás- kezdetek

23.  Sztármatematikus

24.  Szatmári Arcképcsarnok: Ruha István

25.  História: az első városok

26.  Szatmári Arcképcsarnok Páskándi Géza

27.  Posztmodern katedrálisok

28.  História első fegyverek

29.  Mi is a Wikileaks

30.  Szatmári Arcképcsarnok: Jakabffy Elemér

31.  História - Az ajándékozás története

32.  Szatmári Arcképcsarnok Dsida Jenő

33.  Dawkins karácsonya

34.  História - A Nilus ajándékot terem

35.  Szatmári Arcképcsarnok Kaffka Margit

36.  Az értelmiség terrorizmusa

37.  História: Háborúk a Paradicsomban

38.  Szatmári Arcképcsarnok: Csűry Bálint

39.  Szószóló - Ki birtokolhatja az ókort

40.  História - Kezdetek az Indus völgyében

41.  Szatmári Arcképcsarnok: Biró Lajos

42.  Szószóló Zűr az űrben: mi lehet ma bolygó?

43.  História - Kalandorok és kőkatedrálisok

44.  Szatmári Arcképcsarnok: Scheffler János

45.  Megvilágosodás futószalagon

46.  Portré - Szőcs Péter Levente

47.  Szatmári Arcképcsarnok: Csipler Sándor

VII.     Dilema Veche

1. Orașele din Gradina Zănelor

2. Pledoarie pentru o reconciliere istorica.

3. Paradigme privind minoritatile

4. Maghiar roman, european. Stratigrafia identitatilor

5. Provincii între centru și periferie

VIII.     Revista Baabel

1. Arta universală în pericol

2. Probleme în receptia imperialismului

3. Mitul Ardealului furat

4. Est sau vest: un Kulturkampf

5. Mărțișorul – o moștenire a Romei antice

6. De ce să fii istoric în secolul XXI?

 

 IX.     Qubit

1. Valóban átírják a történelmet az Erdélyben felfedezett rejtélyes Sponsianus-érmék?

2. Mikor és miért vált el egymástól a szex és a vallás?

3.  Mit adtak nekünk a rómaiak? 

   X.     Magyar Hang

1. Magyarország és az Erdély-mitosz (Magyar Hang)

2. A tudományos idézettség mámora (Magyar Hang)

3. Mithras és a budapesti régészet perspektivái (Magyar Hang)

 

 XI.     Más forrás

1. Mitul Ardealului furat. Observ. cultural

2. Unde au dispărut dacii. Adevarul

3. Iconoclasmul și epoca întunecării. Obs. cultural

4. Dák kincsek és a fémkeresők. Lassányi Gábor interjúja.

5. Transilvania și perspectivele istoriei globale. Adevarul.ro

6. In dialog cu zeii. Magazinul Istoric

7. Cserni Béla, primul arheolog urban al Transilvaniei. Magazinul Istoric

8. Sanctuare în Dacia romană. Magazinul Istoric

9. Interviu cu prof. György Németh. Tribuna

10.  Despre arheologia publica. Adevarul.ro

11.  Despre secuii si dacii. Adevarul.ro

12.  Trianon und das Erbe eines sächsischen Präsidenten – Ungar aus Ersten Hand

13.  Un profesor de la ULBS a descoperit ”Sibiul Mic

 

Interjúk

 

1. Ajtókat akarok nyitogatni” Szabó Csaba szenvedélye a történelem. .

2. Régészeti örökségéért felelősséget vállaló társadalmat nevelni - .

3. Wir werden Hunderte junge Menschen brauchen!“

4. Es gibt keine einzig wahre Geschichte. Hermannstaedter Zeitung 2020

5. Napoca, Kolozsvár: az ókori Kolozsvárról. Kolozsvári Rádió 2017.02.13. 

6. Szex az ókorban - Kustán Magyari Attila interjúja, Maszol, 2018 május 3.

7.Másként látjuk, de beszélni kell róla – Trianonról. Kolozsvári Rádió 2020.06.04. 

8.Ha a szobor árnyékot vet – Kolozsvári Rádió 2021.09.21.