Portré:
Virgil Pop (1958) a Kolozs megyei kulturális
és műemlékvédelmi hatóság munkatársa,
Kolozsvár műemlékeiért felelős
műépítésze, a Nyugat-Erdélyi Területi Műemlékvédő Bizottság
titkára. A Technikai Egyetem Építészet Karának elvégzését követően, 1990
után került az akkor átszerveződő regionális műemlékvédelmi hatósághoz, melynek
azóta is munkatársa, 2004 óta pedig a Technikai Egyetem Építészet és
Városrendezés Karának docense. Számos
tanulmány és kötet, így Konzerválás története című alapvető munka szerzője.
1)
Bár
Virgil Pop nevét valószínűleg minden kolozsvári befektető ismeri és rettegi, az
Ön intézménye – a Kolozs Megyei Kulturális és Műemlékvédelmi Hatóság – ellenben
ritkán kap publicitást az erdélyi magyar sajtóban és kevés kolozsvári tudja,
mivel foglalkozik ez az intézmény és melyek a legfőbb feladatkörei. Hogyan
foglalná össze az intézmény struktúráját és működését?
A
Kolozs Megyei Kulturális és Műemlékvédelmi Hatóság valóban rosszul áll a
nagyközönséggel való kommunikáció terén. Az intézmény honlapja immár hónapok
óta nem működik és nagyon kevés alkalommal kapunk lehetőséget a közönséggel
történő nyílt párbeszédre. Az intézet feladatköre igen szerteágazó és számos
intézménnyel áll meglehetősen bonyolult viszonyban – amely többek között, a
hatékony működést is megnehezíti. A kulturális örökségünkért felelős
minisztérium (január óta: Kulturális és Nemzeti Identitás Minisztériuma) igen
bonyolult struktúrával működik. Elkülönül az immobilis, mobilis és szellemi
örökségér felelős szervezetek. Az immobil (épített) örökségért a Nemzeti
Örökségvédelmi Hatóság felel, amelynek kötelező jelleggel konzultálnia kell a
Nemzeti
Régészeti Bizottsággal és a Történelmi Műemlékek Nemzeti Bizottságával.
Ezek alá tartozik a 12 regionális műemléki bizottság. A mobilis (tárgyi)
műemlékekért a Nemzeti Örökségvédelmi Hatóság a nemzeti múzeumokkal együtt
felel és a Múzeumok és Gyűjtemények Nemzeti Bizottságával kell konzultálnia. E
bizottságnak is vannak regionális formái. A szellemi örökségért is külön
bizottsággal kell konzultálnia a Nemzeti Örökségvédelmi Hatóságnak. Ezek fő
szervezetek alá tartoznak tehát a megyei hatóságok, amelyek együttesen felelnek
egy megye épített, tárgyi és szellemi kulturális örökségéért. Magyarán: a
színházi előadásoktól, a múzeumi tárgyakon keresztül az épített örökségünkig a
legváltozatosabb kulturális javakért is ez az intézmény felelős Kolozs
megyében. A bonyolult bürokrácia nemcsak az olvasónak tűnhet átláthatatlannak:
nemegyszer jómagam is csapdájába esek ennek a rendszernek, ami nagyban nehezíti
az épített örökségünk hatékony védelmét Kolozs megyében.
2)
Kolozsvár
kevesebb, mint tíz év alatt óriási léptékben megváltozott, a város területileg
és urbanisztikai szempontok szerint is nagyot változott. A több, mint
négyszázezer lakosú város rengeteg külföldi befektetőt is vonz amelyek
nemegyszer súlyos mértékben veszélyeztetik a város építészeti és kulturális
összképét és örökségét. Ezek monitorizálásában az Ön intézményének óriási
szerepe van. Hogyan történik a város épített örökségének védelme és milyen
helyi hatóságokkal működnek együtt?
A
legnagyobb gond, amivel az intézményünk küzd, az a társadalom hozzáállása az
épített (immobilis) örökséghez. Ezen a téren nemcsak a Kolozsvárra került és a
városhoz érzelmileg nem kötődő külföldi befektetők, de a helyi lakosságnak is
óriási hiányosságai vannak. Romániában még nem jutottunk el oda, hogy a
nagyközönség ugyanolyan értékesnek találjon egy műemléki épületet, mint egy
híres festményt vagy egy arany tárgyat. A tárgyi örökség megbecsülése és a múzeumi
tárgyak iránti egyre növekvő érdeklődés sajnos nem érzékelhető ilyen mértékben
az épített örökségünkkel szemben. Intézetünk szoros kapcsolatot tart fent a
városi és megyei rendőrséggel, ahol létezik egy kulturális szakosztály.
Cristian Luca, a Kolozs Megyei Rendőrség munkatársa felel az épített és tárgyi
örökséget ért visszaélésekről. A polgármesteri hivatalnak is van ilyen
feladatkörrel megbízott szakbiztosa, így a helyi lakosság három intézményhez is
fordulhat, amennyiben műemléki épületek rongálásáról vagy tárgyi örökséggel
kapcsolatos visszaélésekről értesül. A Kolozs Megyei Kulturális és
Műemlékvédelmi Hatóság a havonta egyszer összeülő regionális szakmai
bizottsággal közösen dönt minden egyes kolozsvári és Kolozs megyei építkezésről
és nagyberuházásról, amelyeknek tőlünk kell engedélyt kérniük. Azokban az esetekben, amikor visszaélést vagy
az épített örökség épségét fenyegető jelenséget tapasztalunk, a Hatóság
jelentést küld a rendőrségnek és a polgármesteri hivatalnak, amelyek – elvileg
– jogi hatalommal rendelkeznek, hogy az építkezéseket leállítsák vagy
inspekciót végezzenek. Sajnos a gyakorlatban azonban ezek a pontosan
meghatározott jogi folyamatok nem mindig működnek.
3)
Az
erdélyi magyar sajtóban legtöbbet a Házsongárdi Temetőben tapasztalt rongálások
és visszaélésekről olvashatunk. Bár a temetőt ma már szinte minden, román vagy
magyar nyelvű városi útikalauz, mint Kolozsvár egyik legfőbb történelmi
emlékhelyét mutatja be, mégis, a temetőben tovább folyik az új sírok
kialakítsa. Milyen szabályok vannak jelenleg érvényben a temetőre vonatkozóan?
A
2013 februárjában elfogadott új Városrendezési Terv (Plan Urbanistic General) szabályainak
értelmében, a temető teljes
területe műemléki státusszal rendelkezik. Ennek értelmében a temetőben a
felszín fölé 80 cm-re emelkedő (100 x 200 cm-es területű) sírokat nem szabad
semmilyen formában módosítani vagy megrongálni. Nem engedélyezett ezekben, a
jól látható síroknak az újrahasználása, amennyiben az nem üres. Az üresen álló sírokat
ellenben a jelenleg érvényben lévő szabályok értelmében újrahasználhatják. Több
esetben adtunk negatív jelentést és nem engedélyeztünk számos olyan síremlék
építését, amely vagy a régi történelmi síremlékeket vagy a temető összképét,
úthálózatát és hagyományos térrendezését módosította volna. A Házsongárdi
temető esetében ugyanis nemcsak a régi síremlékek, de a temető úthálózata és
struktúrája is védett.
4)
Néha
nagy visszhangot kelt néhány történelmi emlékműre helyezett otromba
reklámfelirat vagy egy-egy épület homlokzatát megrongáló építkezés vagy
felújítás. Melyek a jelenleg Kolozsváron észlelhető legjelentősebb
műemlékvédelmi visszaélések és rongálások?
A ház eredeti homlokzata |
Az új homlokzat |
Hasonlóan
súlyos esetről számolhatunk be az Eötvös utcában (ma Str. Constanta) emelt
Europa Business Center tizenkét emeletes monstruma esetén. A Iosif Pop és Matei
Miko által építtetett hatalmas épület számos pontban sérti a város építészeti
összképét. Az épület felépítésére 2009-ben a városi tanács adott engedélyt
Sorin Apostu polgármestersége idején, kijátszva az akkor Regionális Városrendezési
Tervet (PUZ), amelyben még az Eötvös utca a belváros részeként, műemlékvédelmi
státusszal rendelkezett, így bármilyen építkezés esetében ezen a területen
szükséges lett volna a mi intézetünk jóváhagyása és engedélye. A 2012-ben
elindult építkezés már az Alin Tișe
féle új Általános Városrendezési Terv értelmében indult, amely – a megyei
tanács elnökének személyes érdekeltségei miatt – kivette az Eötvös utca
környékét a műemlékvédelmi zónából, így az építkezésnek immár jogi akadálya sem
volt.
Véleményem
szerint, hasonlóan botrányos a Trencsén téren (Piata Cipariu) jelenleg emelkedő
Görög – katolikus templom is. Az eredeti tervek – amelyeket majd negyed
évszázada, még az 1990-es évek
elején nyújtottak be – egy jóval kisebb és egyszerűbb, görög kereszt alakú épületről szóltak. A jelenlegi forma egy az ázsiai pagodákra, a cigány barokkra és a balkáni felületességre utaló jegyeket is magán hordozza és súlyosan rontja a város építészeti összképét. Addig, amíg a helyi lakosság nem lesz érzékenyebb az épített örökség és a város építészeti arculatának védelmére és megőrzésére, sajnos az ilyen visszaélések csak szaporodni fognak. Bízom benne, hogy a fiatal generáció már másképp fog Kolozsvár történelmi emlékeire tekinteni.
elején nyújtottak be – egy jóval kisebb és egyszerűbb, görög kereszt alakú épületről szóltak. A jelenlegi forma egy az ázsiai pagodákra, a cigány barokkra és a balkáni felületességre utaló jegyeket is magán hordozza és súlyosan rontja a város építészeti összképét. Addig, amíg a helyi lakosság nem lesz érzékenyebb az épített örökség és a város építészeti arculatának védelmére és megőrzésére, sajnos az ilyen visszaélések csak szaporodni fognak. Bízom benne, hogy a fiatal generáció már másképp fog Kolozsvár történelmi emlékeire tekinteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése